- Részletek
- Írta: Administrator
- Kategória: festészet
- Találatok: 5181
Thorma János
(1870, Kiskunhalas - 1937, Nagybánya)
"1918-ig főként Berlinben élt, majd Nagybányán telepedett le, ahol a szabadiskola tanára lett. Thorma János híres magyar festő, grafikus Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk - birtokukat elvesztve - tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. 1870, Kiskunhalas - 1937, Nagybánya) Festő. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendékeként megkezdett tanulmányait Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban a Julian Akadémián folytatta. 1891-ben festette első nagyobb képét, a zolai naturalizmus hatása alatt álló Szenvedőket (Magyar Nemzeti Galéria), ezt rövidesen az Ébredés c. kompozíció követte. 1896-ban fejezte be egyik legjelentősebb alkotását, a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyikét, az Aradi vértanúkat, amely tárgya miatt rendkívüli népszerűsége ellenére sem kerülhetett a millenniumi kiállítás művészeti csarnokába. Külön kiállításon történ bemutatása után végre 1931-ben a Történeti Képcsarnokba került, majd a kiskunhalasi múzeumba. 1899-ben Spanyolországban és Hollandiában járt. Rembrandt hatását tükrözi a Békesség veletek c. Krisztus-képe. 1898-ban kezdett hozzá élete fő művének szánt, húsz éven át készülő Talpra magyar c. kompozíciójához (a kiskunhalasi múzeumban). Ezt követő képei (Kocsisok közt, 1901; Szeptember végén, 1903; Kártyázók, 1904; Cigányok, 1905; Ibolyaszedés, 1920; Majális, 1921) között egyik legismertebb műve az Október eleje (1903), amely Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művészetének stílusa eléggé összetett. A francia naturalizmus követőjeként indult, majd hatott rá Munkácsy romantikus realizmusa, egyeztetni próbálta a romantika és naturalizmus elveit. A húszas évektől a jellegzetes nagybányai stílus képviselője. A nagybányai művésztelep egyik alapítója (1896), majd 1902-től a festőiskola tanáraként nagy szolgálatot tett a művészeti nevelés ügyének is. 1919 után a telep vezetője volt, lelkes munkássága akadályozta meg a háború utána művésztelep teljes széthullását. A róla elnevezett kiskunhalasi múzeum őrzi életművét. Több művét (Kártyázók, Nyár, Március 15., Budavár visszavétele) és önarcképeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria ".
Forrás: www.hung-art.hu
- Részletek
- Írta: Administrator
- Kategória: festészet
- Találatok: 5489
Réti István,
született Viser István (Nagybánya, 1872. december 16. – Budapest, 1945. január 17.) magyar festő és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, rajz- és festőmester, művészettörténész és a művészettörténet tanára.
Élete és munkássága
Nagybányán (1872-1912)
Budapesten (1913-1945)
Ismertebb festményei
Bohémek karácsonyestje idegenben (1893) olaj, vászon, 145 x 122 cm (MNG)
Lány Párizsból (1893) olaj, vászon (MNG)
Kossuth Lajos a ravatalon (1894) olaj, vászon, 54x74 cm (MNG)
Gyötrődés (1894) (Győrben)
Bródy Sándor: Ezüst kecske c. művének illusztrációi (1896)
Kiss József verseit illusztráló rajzok, festmények (1896-97)
Hajnali hangulat (II. változat) (1897) olaj, vászon, 130,3x120,2 cm (MNG)
Önarckép (1898) olaj, vászon, 76,5 x 52 cm (Történelmi Képcsarnok)
Bródy Sándor arcképe (1898-99)
Herczeg Ferenc arcképe (1898-99)
Jókai Mór arcképe (1898-99)
Honvédtemetés (1899) olaj, vászon, 196 x 226 cm (MNG)
Napos táj, boglyákkal (1900) olaj, vászon, 78,5x68 cm (magántulajdonban)
Öregasszonyok (1900) olaj, vászon, 79,5x65,3 cm (MNG)
Édesanyám arcképe (1900-1902) olaj, vászon 100x87 cm (MNG)
Agitátor (1905) olaj, vászon 66x68 cm (István Király Múzeum, Székesfehérvár)
Kenyérszelés (1906) olaj, vászon, 54 x 65 cm (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Tájkép alakkal (1906) olaj, vászon, 60 x 75 cm (MNG) Délutáni napsütés (Dátum nélkül)
Szobabelső (1908) olaj, vászon 100x80 cm (A marosvásárhelyi múzeum tulajdona)
Cigánylány (1912) olaj, vászon, 80,5 x 91 cm (MNG)
Nagybánya (Árokpart címen is emlegetik) (1918) olaj, fa, 54 x 68 cm (JPM)
Önarckép (1920) olaj, vászon, 45 x 61,5 cm (MNG)
Kossuth Lajos egész alakos képe (1931) olaj, vászon, 255 x 163 cm (MNG)
Önarckép (1935) olaj, vászon, 50,5x40,5 cm (MNG) (1935)
- Részletek
- Írta: Administrator
- Kategória: festészet
- Találatok: 1272
Nagy Oszkár
Híres magyar festő, grafikus.
Született: Magyarpécska, 1893. szeptember 11. – meghalt: Nagybánya, 1965. március 1.
Élete:
1912-ben Nagybányán tanult, majd 1913 és 1915 között Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly növendéke volt. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, majd 1917-ben Olaszországban hadifogságba került. 1919-ben tért haza Aradra, majd a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett, 1920-ban pedig a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla társaságában. 1920 és 1922 között Olaszországban járt a román kultuszminisztérium ösztöndíjával. Később négy évtizeden keresztül Nagybányán élt és dolgozott. Az 1920-as évek elején a Nagybányához közeli Felsőbányán rivális művésztelepet akart létrehozni, ezért pályatársai nehezteltek rá. 1922-től egyéni kiállításokon szerepelt műveivel Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron. 1993-ban rendezték meg életmű-kiállítását Kolozsváron és a Miskolci Képtárban. Művei többnyire alakos kompozíciók (főként bányásztémák), enteriőrök, csendéletek és nagybányai, valamint felsőbányai tájképek.
Egyéni kiállítások:
1922 • Akt műkereskedés, Szatmárnémeti
1930 • Újságíróklub, Szatmárnémeti [Mándy Laurával]
1936 • Carlton Szálló, Temesvár
1940 • Vármegyeház üvegterme, Kolozsvár
1942 • Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
1944 • Széchenyi téri kioszk, Nagyvárad
1980 • Korunk Galéria, Kolozsvár
1993 • Miskolci Képtár, Miskolc
Források: Wikipédia
Artportal
Kieselbach
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Részletek
- Írta: Administrator
- Kategória: festészet
- Találatok: 1072
Jándi Dávid
(eredeti nevén Léderer Dávid);
Születési helye: Jánd, 1893. április 3. – elhúnyt: Nagybánya, 1944. május
Magyar festő.